Agylomtalanítás
Egy héttel Úr napja előtt, a nyári kántorböjt szerdáján születtem, Váralján. 1951-et írtak akkor, s a reggeli áhitat ideje volt. Korai eszmélésemet hallgatag bányásztekintetek, s paraszti dédapám bölcseletei vigyázták. Az alkotás "keresztje": apai jussom, ajánlással a Vox Humanahoz. Míg írásaim hangütését a sors, addig formáját a műfaji barangolások adják. Statusom: "irodalmi szegény-szabad."
*
"...visszatérek emlékeimhez, hogy megrostálva őrizzem meg az arra érdemest. A gonoszt, a fájót száműzöm magamból. Hogy ne a sejtelemben és homályban, ne a vágyban keresgéljek, hanem az eleven erő "tiszta rajzásában". Mert az élet mégsem lehet olyan, mint a hagyma, hogy az ember az egyik réteget a másik után lehámozva folyton csak sír! Ebben - úgy tartom -, Sandburg is mererősíthet."
Bayer Béla