Nászingű Libánus
Létezésemnek első hely- és időhatározóit 1951-ben rótták családi Bibliánk előzéklapjára. A Mecsek lábainál, Váralján történt. Már vérzett a májusi cseresznye, amikor megszülettem, s anyám alakjában fölében nő hajolt. Szemében - első élményemül - mélybarna szerelem tündérlett.
*
'A szerelem - osztva a frankl-i tételt -, valahogyan a legutolsó és legmagasabb, amihez az emberi lét fel tud szárnyalni." Akárha emlék és jelenidő, keveredik kötetem lapjain. A korábban nem ismert érzés úgy idomul a másként elképzelthez, hogy végül a hiányzó fájdalmával együtt oldódik fel a meglévő valóságosban.
Bayer Béla