Végszó vesekszik
"A kötet egyik jeles erénye a többszólamúság. Egy további érdeme, hogy a Bayer-i líra jelen darabja, a Végszó vesekszik, formai megjelenítését illetően singo-japán elemekkel gazdagodik. A haikutól a rengáig tart a kiérlelt gondolatokat hordozó, a formában élő poétikum. A négy részre tagolt kötet bevezető ciklusában Arcélek és főhajtások Bayer a példaképek előtt hajt fejet. Költői fejlődésére befolyással lévő személyiségek ők, Babitstól - Kiss Benedekig, de megkapó a költő szülőfaluja előtti meghajlása is. A második rész az Alapvetések címet kapta és haiku formában foglalja össze a lírai én e témájú leleményeit. Természet iránti ragaszkodása, melyben "rügytiszta köntöst ölt a / köznapi csoda" a Vadvirágmennyegző címet kapta. Az utolsó tétel "az elárult ideák" megzabolázottságáról szól, a szerzőtől megszokott, bölcsen visszafogott hangnemben. A záróaktus Egyezség szervesen kerekíti le a kötetegész szellemét és hangulatát. A szerző "batyut köt gondosan" mint aki érzi (tudja?), hogy utolsó, nagy vándorútján már "végszó vesekszik"."
Dr. Klinkner Guido